Szervezetfejlesztési modellek és módszerek funkcionális területek szerinti csoportosítása

Itt az egyes vállalati funkciók, mint stratégia, marketing, HR, értékesítés, pénzügy, stb. szerint csoportosítva találod a leggyakrabban alkalmazott üzleti és szervezetfejlesztési módszereket, eszközöket és technikákat.

Bővebben
Szervezetfejlesztés

Szervezetfejlesztési- és üzleti modellek, módszerek és technikák funkcionális területek szerint csoportosítva

Üzleti működés fejlesztése funkcionális területek mentén – a szervezet hatékonyságának új alapjai

A funkcionális területek szerinti megközelítés lényege, hogy a stratégia a napi működésben kap értelmet. Itt nem elméleti modellekről van szó, hanem olyan üzleti és szervezetfejlesztési eszközökről, amelyek kézzelfogható eredményt hoznak a pénzügy, értékesítés, HR, termelés, marketing vagy ügyfélszolgálat területein.

A cél, hogy a folyamatok átláthatóbbá, az emberek hatékonyabbá, a döntések pedig adatalapúvá váljanak – így a szervezet minden funkciója a fejlődést szolgálja, ne csak a működést.

Ebben a részben azokat az üzleti modelleket, szervezetfejlesztési módszereket és technikákat mutatom be, amelyek nem csak működnek, hanem mérhetően fejlesztik a vállalat teljesítményét. Olyan bevált eszközöket találsz itt, amelyek segítenek:

  • átlátni a vállalati folyamatokat és megtalálni a szűk keresztmetszeteket,
  • összehangolni az emberi és technológiai erőforrásokat,
  • növelni az értékteremtő működés arányát minden funkcionális területen,
  • és valódi adatvezérelt, skálázható rendszert építeni a szervezetben.

Ez az a pont, ahol a szervezetfejlesztési elméletből üzleti gyakorlat lesz. Itt dől el, hogy a stratégia csak egy dokumentum marad – vagy egy élő, önfejlesztő rendszer, ami képes valóban növekedni.

1) Marketing, értékesítés és ügyfélkapcsolatok:

Ide tartoznak a marketing stratégiával, piackutatással, értékesítéssel, ügyfélkapcsolatokkal kapcsolatos módszerek. (Értékesítés, Marketing, Ügyfélkapcsolatok).

A marketing „szentháromsága”

Amely segít a termékek és szolgáltatások sikeres piacra vitelében. A klasszikus 4P (Termék, Ár, Hely, Promóció) a marketingmix alapját képezi, meghatározva a kínálat lényegét, árazását, elérhetőségét és kommunikációját.

A 7P ezt kiegészíti a szolgáltatások sajátosságait figyelembe vevő elemekkel (Személyzet, Folyamat, Fizikai bizonyíték), amelyek a vevői élményt és a szolgáltatás minőségét hangsúlyozzák.

Gondoljunk csak egy étteremre: az étel (Termék), az árak (Ár), az étterem elhelyezkedése (Hely) és a reklám (Promóció) mellett fontos a személyzet kedvessége (Személyzet), a rendelés és kiszolgálás folyamata (Folyamat) és az étterem atmoszférája (Fizikai bizonyíték) is.

A 4P/7P keretrendszer segít átgondolni a teljes marketingstratégiát, hogy az a lehető legösszhangban legyen a célpiac igényeivel.

Hallgass a vevőidre, mert ők a siker kulcsa!

A VoC módszer a vevők igényeinek, elvárásainak, véleményének és visszajelzéseinek szisztematikus gyűjtésére és elemzésére összpontosít. Ezáltal mélyebb betekintést nyerhetünk abba, hogy mit szeretnének a vevők, mi elégedetlenségük forrása, és hogyan javíthatunk termékeinken vagy szolgáltatásainkon.

A VoC nem csak a panaszok kezeléséről szól, hanem a proaktív igényfelmérésről is, amely lehetővé teszi, hogy megelőzzük a problémákat és új lehetőségeket fedezzünk fel.

Képzeljük el, hogy egy ruhabolt felméri a vevői körében, hogy milyen színeket és stílusokat preferálnak. Az így nyert információk alapján a bolt hatékonyabban tudja beszerezni a keresett árukat, növelve ezzel az eladásokat és a vevői elégedettséget.

Az üzlet is „beszél”, csak meg kell tanulnunk hallgatni rá.

A VoB a vállalkozás belső nézőpontját, céljait, erőforrásait és korlátait foglalja össze. Ez magában foglalja a pénzügyi mutatókat, a piaci pozíciót, a munkavállalók visszajelzéseit és a jövőbeli terveket. A VoB segít a stratégiai döntések meghozatalában, biztosítva, hogy azok összhangban legyenek a vállalkozás hosszú távú céljaival és lehetőségeivel.

A VoC-val együtt alkalmazva teremti meg az egyensúlyt a piaci igények és a vállalati realitások között. Például egy kisvállalkozásnak figyelembe kell vennie a rendelkezésre álló tőkét és a termelési kapacitást, amikor új termék bevezetéséről dönt, még akkor is, ha a piaci igény erre mutat.

A vásárlás négy lépése

Az AIDA modell egy klasszikus marketing modell, amely leírja a vásárlók útját a termék vagy szolgáltatás megismerésétől a tényleges vásárlásig. A modell négy szakaszra bontja ezt a folyamatot:

  • Figyelem (Attention),
  • Érdeklődés (Interest),
  • Vágy (Desire) és
  • Cselekvés (Action).

Az AIDA nem csupán egy elméleti keretrendszer, hanem egy gyakorlati útmutató a marketingesek számára, amely segít hatékonyabb kampányok tervezésében és a vásárlók befolyásolásában.

A modell lényege, hogy a marketingkommunikáció minden egyes elemének a megfelelő szakaszra kell fókuszálnia. A figyelemfelkeltés célja, hogy kitűnjünk a zajból, az érdeklődés felkeltése, hogy megragadjuk a potenciális vásárlók figyelmét, a vágykeltés, hogy igényt teremtsünk a termék iránt, a cselekvésre ösztönzés pedig, hogy vásárlásra bírjuk az ügyfeleket.

Az AIDA modell ma is releváns, különösen a digitális marketingben, ahol a különböző online eszközök segítségével hatékonyan lehet befolyásolni a vásárlók viselkedését. A modell segít megérteni a vásárlói pszichológiát és irányítani a vásárlási folyamatot.

Az ügyfélút térkép egy vizuális ábrázolás, amely bemutatja az ügyfél interakcióit egy termékkel, szolgáltatással vagy márkával az idő függvényében.

Az ügyfélút térkép segít a vállalatoknak megérteni az ügyfelek élményeit, igényeit és fájdalompontjait a különböző érintkezési pontokon. A térkép általában tartalmazza az ügyfél lépéseit, gondolatait, érzéseit és a vállalat interakcióit.

Az ügyfélút térkép segít a vevői elégedettség növelésében, a szolgáltatások javításában és a marketing hatékonyságának növelésében.

Mennyire lelkesek az Ügyfeleid?

A Net Promoter Score (NPS), magyarul Nettó promóter pontszám, egy egyszerű, de hatékony mérőszám, amely az ügyfélhűséget és az ügyfelek elégedettségét méri. Egyetlen kérdésre épül: „Mennyire valószínű, hogy ajánlaná cégünket/termékünket/szolgáltatásunkat egy barátjának vagy kollégájának?„

A válaszadók 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelnek, ahol a 0 a legkevésbé valószínű, a 10 pedig a legvalószínűbb. Az NPS nem csupán egy szám, hanem egy visszajelzési rendszer, amely segít megérteni, hogy mit gondolnak az ügyfeleid rólad.

Az NPS segítségével szegmentálhatod az ügyfeleidet aszerint, hogy mennyire valószínű, hogy ajánlanának téged, és testreszabottan kezelheted őket.

A magas NPS azt jelzi, hogy sok lelkes ügyfeled van, akik szívesen terjesztik a jó híredet, míg az alacsony NPS arra figyelmeztet, hogy javítanod kell az ügyfélélményen. Az NPS egy értékes eszköz a növekedéshez és a versenyképesség megőrzéséhez.

Mennyit ér Neked egy Ügyfél valójában?

A Customer Lifetime Value (CLV), magyarul Ügyfélélettartam érték, egy olyan mérőszám, amely megmutatja, hogy egy átlagos ügyfél mennyi nettó profitot generál a vállalat számára az üzleti kapcsolat teljes időtartama alatt. Nem csupán egy egyszeri vásárlás értékét veszi figyelembe, hanem a jövőbeli vásárlásokból származó potenciális bevételt is.

A CLV segít a vállalatoknak jobban megérteni ügyfeleik értékét, és hatékonyabb döntéseket hozni a marketing, az értékesítés és az ügyfélkapcsolatok terén. Ha tudod, mennyit ér egy ügyfél, akkor jobban tudod tervezni a marketing költségvetésed, hatékonyabban tudod megszerezni és megtartani az ügyfeleket, és fókuszálhatsz a legértékesebb ügyfélkapcsolatokra.

A CLV nem csupán egy szám, hanem egy gondolkodásmód, amely az ügyfélközpontúságot helyezi előtérbe. A CLV növelése hosszú távon növeli a vállalat profitabilitását és értékét. Ez a mutató elengedhetetlen a fenntartható üzleti növekedéshez.

Az Ügyfélközpontú Üzlet Építőköve

A Customer Relationship Management (CRM), magyarul Ügyfélkapcsolat-kezelés, nem csupán egy szoftver, hanem egy üzleti stratégia, amely az ügyfélkapcsolatok optimalizálására és az üzleti eredmények javítására összpontosít.

A CRM célja, hogy jobban megértsük ügyfeleinket, személyre szabott élményt nyújtsunk számukra, és hosszú távú, értékes kapcsolatokat építsünk ki velük. A CRM segítségével központosíthatjuk az ügyféladatokat, automatizálhatjuk az üzleti folyamatokat, és mérhetjük a marketing és az értékesítés hatékonyságát.

A CRM nem csupán a nagyvállalatok privilégiuma, hanem minden olyan vállalkozás számára előnyös, amelynek fontosak az ügyfelei. A CRM bevezetése növeli az ügyfélhűséget, javítja az ügyfélmegtartást, és hozzájárul a bevétel növekedéséhez.

A CRM egy befektetés a jövőbe, amely segít a versenyképesség megőrzésében és a fenntartható üzleti növekedés elérésében.

Az Empathy Map, vagyis empátia térkép.

Segít abban, hogy jobban megértsük ügyfeleink gondolatait, érzéseit és motivációit. A térkép négy fő része az, hogy:

  • mit mond,
  • mit gondol,
  • mit érez és
  • mit tesz az ügyfél.

Ez a vizuális eszköz egyszerűsíti az üzleti döntéshozatalt, mert segít felismerni, hogy az ügyfelek miben érzik magukat igazán megszólítva.

Egy kisvállalkozás számára az empátia térkép lehetőséget ad arra, hogy szorosabb kapcsolatot építsen ki vásárlóival, miközben segít érthetőbbé tenni a marketing és értékesítési stratégiákat.

A JTBD elv egyszerű kérdéssel indul: mit szeretne valójában elérni az ügyfél? Ez a megközelítés nem termékekre vagy szolgáltatásokra koncentrál, hanem arra, hogy az ügyfelek milyen „feladatot – problémát” szeretnének megoldani az adott termékkel vagy szolgáltatással.

Ha egy vállalkozás képes ezt a feladatot pontosan megérteni, sokkal jobban ki tudja szolgálni ügyfeleit, és kiemelkedő megoldásokat kínálhat.

Ez a módszer különösen hasznos olyan piaci szegmensekben, ahol az ügyfélek nem feltétlenül a legolcsóbb megoldást keresik, hanem azt, amelyik valóban a legjobban megfelel az igényeiknek.

Ne táblázatokat nézz, hanem üzleti történeteket, amikből döntést hozhatsz. A SmartReport-el minden adat jelentést nyer – minden jelentés pedig időt spórol. 👉 - Lépj velem kapcsolatba, és nézd meg, hogyan dolgozik a SmartReport a Te adataiddal!

Kapcsolat

2) Termelés, gyártás és karbantartás:

A termelés tervezésével, irányításával, optimalizálásával, minőségbiztosításával és karbantartásával kapcsolatos módszerek. 

A SEISO az 5S módszer harmadik eleme, amely a munkahely tisztántartására és a felesleges dolgok eltávolítására fókuszál. Az 5S egy olyan módszertan, amely a munkahelyi rend és tisztaság megteremtésére és fenntartására szolgál. Az 5S öt lépésből áll:

  • Szelektálás (Seiri),
  • Rendszerezés (Seiton),
  • Takarítás (Seiso),
  • Szabványosítás (Seiketsu) és
  • Fenntartás (Shitsuke).

A SEISO a takarításon túl a megelőző karbantartásra és a problémák forrásának megszüntetésére is összpontosít.

Az 5S módszer széles körben alkalmazható a gyártásban, a logisztikában, az irodai környezetben és szinte bármilyen munkahelyen.

Alapja a rendezett, tiszta és biztonságos munkakörnyezet megteremtése, amely elősegíti a hatékony munkavégzést és a minőség javítását.

A REFA (Reichsausschuss für Arbeitszeitermittlung) módszertan a német ipar egyik leghatékonyabb szervezéselméleti hozzájárulása.

Eredetileg az ipari termelés racionalizálására született, de ma már a folyamatmérés, munkaszervezés és teljesítményértékelés univerzális eszköze amely a hatékonyság objektív mérését és fejlesztését célozza.

Egy gyártó cég esetében ez például azt jelenti, hogy minden egyes lépést rögzítenek, elemeznek, majd optimalizálnak – csökkentve az időveszteséget, átfutási időt, felesleges mozdulatokat.
De a REFA szellemisége irodai vagy szolgáltatási folyamatokra is alkalmazható: ügyintézési idők, ügyfélkiszolgálás vagy információáramlás optimalizálására.

A REFA egyik legnagyobb értéke, hogy a szervezet számára objektív, tényalapú visszajelzést biztosít – így a fejlesztés nem „megérzés”, hanem számokra épülő döntés lesz.

A Gemba japán kifejezés, jelentése „a tényleges hely”. A Gemba módszer a problémák helyszíni megfigyelésére és elemzésére fókuszál.

A vezetők és a munkatársak lemennek a munka tényleges helyszínére (pl. gyártósor, ügyfélszolgálat), hogy megértsék a folyamatokat, azonosítsák a problémákat és javaslatokat tegyenek a javításra.

A Gemba a tényeken alapuló döntéshozatalra, a közvetlen megfigyelésre és a munkatársakkal való szoros együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Alkalmazható a minőségbiztosításban, a folyamatfejlesztésben, a Lean menedzsmentben és a problémamegoldásban.

Alapja a helyszíni megfigyelés, a tények gyűjtése és a folyamatok mélyebb megértése. A Gemba segít a valós problémák azonosításában és a hatékonyabb megoldások kidolgozásában.

A Jidoka japán kifejezés, jelentése „automatizálás emberi értelemmel”. Ez egy olyan minőségbiztosítási módszer, amely a gépek autonóm leállítását jelenti hiba esetén.

A Jidoka célja a hibás termékek további gyártásának megakadályozása és a minőségi problémák eszkalálódásának megelőzése. A módszer lehetővé teszi a gépek számára, hogy észleljék a rendellenességeket és automatikusan leálljanak, ezzel elkerülve a további selejtet és a költséges javításokat.

A Jidoka szorosan kapcsolódik a Lean termeléshez és a Just-in-Time (JIT) elvekhez. Alkalmazható a gyártásban és más olyan területeken, ahol automatizált rendszereket használnak. Alapja a hibák automatikus felismerése és a gyors reagálás a minőségi problémákra.

A Jidoka nemcsak a minőséget javítja, hanem a termelékenységet és a hatékonyságot is növeli.

A Poka Yoke japán eredetű kifejezés, jelentése „hibabiztosítás”. Ez egy olyan minőségbiztosítási módszer, amely a hibák bekövetkezésének megelőzésére vagy azok azonnali észlelésére fókuszál.

A Poka Yoke célja a hibák forrásánál való megszüntetése, nem pedig azok utólagos javítása. A módszer egyszerű, de hatékony eszközöket és technikákat alkalmaz, amelyek megakadályozzák a véletlen emberi hibákat.

A Poka Yoke széles körben alkalmazható a gyártásban, a szolgáltatásokban és az irodai környezetben is. Alapja a hibák megelőzése a tervezés és a folyamatok optimalizálása révén.

A Poka Yoke nemcsak a minőséget javítja, hanem a hatékonyságot és a termelékenységet is növeli.

A TPM egy olyan karbantartási stratégia, amely a berendezések hatékonyságának maximalizálására és a leállások minimalizálására törekszik a munkatársak aktív bevonásával.

A TPM nem csupán a karbantartó személyzet feladata, hanem a termelésben dolgozóké is. A TPM célja a berendezések teljes élettartamának optimalizálása, a meghibásodások megelőzése, a minőség javítása és a termelékenység növelése. A TPM nyolc pilléren nyugszik:

  • autonóm karbantartás,
  • tervezett karbantartás,
  • minőségi karbantartás,
  • fókuszált fejlesztés,
  • korai berendezésmenedzsment,
  • képzés és oktatás,
  • irodai TPM és
  • biztonság, egészség és környezet.

A TPM alkalmazása javítja a berendezések megbízhatóságát, csökkenti a karbantartási költségeket és növeli a termelékenységet.

Az Eszközök Rejtett Potenciáljának Felfedezése

Az OEE (Overall Equipment Effectiveness), magyarul Összesített berendezéshatékonyság, egy átfogó mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy egy berendezés, gyártósor vagy akár egy egész üzem mennyire hatékonyan működik a tervezett kapacitásához képest.

Nem csupán a termelés mennyiségét veszi figyelembe, hanem a minőséget, a rendelkezésre állást és a teljesítményt is.
Az OEE segítségével azonosíthatjuk a veszteségeket, optimalizálhatjuk a termelési folyamatokat, és növelhetjük a termelékenységet.

Az OEE nem csupán egy szám, hanem egy értékes eszköz a folyamatos fejlesztéshez és a versenyképesség megőrzéséhez.
Az OEE javítása közvetlen hatással van a vállalat profitabilitására, mivel csökkenti a költségeket, növeli a termelést és javítja a minőséget.

Az OEE egy kulcsfontosságú mutató a Lean gyártásban és az Ipar 4.0 koncepciójában is.

A HACCP egy rendszerszemléletű megelőző élelmiszerbiztonsági rendszer, amely az élelmiszerlánc minden szakaszában azonosítja, értékeli és ellenőrzi a biológiai, kémiai és fizikai veszélyeket.

A HACCP hét alapelven nyugszik:

  • a veszélyek elemzése,
  • a kritikus ellenőrzési pontok (CCP-k) azonosítása,
  • a kritikus határértékek meghatározása,
  • a monitoring rendszer felállítása,
  • a korrekciós intézkedések meghatározása,
  • az ellenőrzési eljárások meghatározása és
  • a dokumentáció vezetése.

A HACCP célja a biztonságos élelmiszerek előállítása és a fogyasztók egészségének védelme. A HACCP rendszert az élelmiszeripar minden területén alkalmazzák, a mezőgazdaságtól a feldolgozáson át a kiskereskedelemig. A HACCP bevezetése kötelező az Európai Unióban.

Az FMEA egy módszer a potenciális hibák azonosítására és elemzésére termékek, folyamatok vagy rendszerek tervezésekor. Az FMEA célja a hibák megelőzése és a kockázatok minimalizálása.

A módszer során részletesen megvizsgálják a lehetséges hibamódokat, azok okait és hatásait, valamint meghatározzák a hibák előfordulásának valószínűségét, súlyosságát és észlelhetőségét.

Az FMEA eredményei alapján prioritásokat állítanak fel a kockázatok kezelésére és a fejlesztési intézkedések bevezetésére. Az FMEA-t széles körben alkalmazzák az autóiparban, a repülőgépiparban, az orvosi eszközök gyártásában és más iparágakban, ahol a biztonság és a megbízhatóság kiemelten fontos.

Az ellenőrző diagram egy statisztikai eszköz, amelyet a folyamatok stabilitásának és ellenőrzöttségének nyomon követésére használnak. Az ellenőrző diagramon ábrázolják a folyamatból vett minták értékeit az idő függvényében, valamint az ellenőrzési határokat (felső és alsó ellenőrzési határ).

Ha a minták értékei az ellenőrzési határok között maradnak, a folyamat stabilnak tekinthető. Ha a minták értékei kívül esnek az ellenőrzési határokon, vagy bizonyos mintázatot követnek, az a folyamat instabilitására utal, és beavatkozást igényel.

Az ellenőrző diagramok segítenek a folyamatok javításában, a hibák megelőzésében és a minőség biztosításában. Különböző típusú ellenőrző diagramok léteznek, attól függően, hogy milyen típusú adatokat mérünk.

3) Logisztika és ellátási lánc:

Az anyagáramlás, raktározás, szállítás és az ellátási lánc menedzsmentjével kapcsolatos módszerek.

A SIPOC modell egy vizuális eszköz, amely a folyamatok magas szintű áttekintésére szolgál. A modell öt elemet foglal magában:

  • Szállítók (Suppliers),
  • Bemenetek (Inputs),
  • Folyamat (Process),
  • Kimenetek (Outputs) és
  • Vevők (Customers).

A SIPOC diagram segít azonosítani a folyamat kulcsfontosságú elemeit és azok kapcsolatait. A modell alkalmazható a folyamatok definiálására, a folyamatfejlesztési projektek tervezésére, a beszállítói kapcsolatok menedzselésére és a vevői igények megértésére.

Alapja a folyamatok átláthatósága és a kulcsfontosságú szereplők azonosítása. A SIPOC diagram egyszerű, de hatékony eszköz a folyamatok kommunikálására és a közös megértés megteremtésére.

Értékfolyamat feltérképezés

Az értékfolyamat feltérképezés egy vizuális eszköz, amely bemutatja egy termék vagy szolgáltatás előállításának teljes folyamatát az alapanyagok beszerzésétől a vevőhöz történő eljuttatásig.

A térkép segít azonosítani a folyamatban lévő veszteségeket és a fejlesztési lehetőségeket. Az értékfolyamat feltérképezés a Lean menedzsment egyik fontos eszköze.

A módszer alkalmazása javítja a folyamatok hatékonyságát, csökkenti a költségeket és növeli a vevői elégedettséget.

4) Pénzügy és Számvitel:

A pénzügyi tervezéssel, elemzéssel, kontrollinggal és számvitellel kapcsolatos módszerek. (Pénzügy, Számvitel)

A költség-haszon elemzés egy módszer a döntések meghozatalához, amely összehasonlítja a döntéshez kapcsolódó költségeket a várható hasznokkal.

A módszer célja a legelőnyösebb alternatíva kiválasztása. A költség-haszon elemzés során számszerűsítik a költségeket és a hasznokat, és összehasonlítják azokat.

A módszer alkalmazható projektek, beruházások, programok és más döntések értékelésére.

Megéri-e a Befektetés?

A Net Present Value (NPV), magyarul Nettó jelenérték, egy pénzügyi mutató, amely megmutatja, hogy egy befektetés ma mennyit ér a jövőbeli várható pénzáramlások alapján.

A pénz időértéke elvén alapul, ami azt jelenti, hogy a ma kapott pénz többet ér, mint a jövőben kapott ugyanolyan összegű pénz, hiszen a ma kapott pénzt befektethetjük és kamatoztathatjuk. Az NPV segít a befektetési döntések meghozatalában, összehasonlítva a befektetés kezdeti költségét a jövőbeli várható bevételek jelenértékével.

Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés megéri, mert a várható bevételek jelenértéke meghaladja a költségeket. Ha az NPV negatív, akkor a befektetés nem éri meg.

Az NPV egy elengedhetetlen eszköz a beruházások értékeléséhez, a projektfinanszírozáshoz és a vállalati stratégia tervezéséhez. Segít objektív döntéseket hozni a pénzügyi szempontból legkedvezőbb lehetőségek kiválasztásához.

5) Emberi Erőforrás (HR):

A humán erőforrás menedzsmentjével, toborzással, képzéssel, teljesítményértékeléssel és szervezeti kultúrával kapcsolatos módszerek. (HR, Szervezetfejlesztés)

A Célok Általi Vezetés (MBO) egy olyan menedzsment módszer, amely a szervezeti teljesítmény javítására fókuszál a vezetők és a munkavállalók által közösen meghatározott, egyértelmű célok révén.

Az MBO lényege, hogy a munkavállalók aktívan részt vesznek a célok kitűzésében, ami növeli motivációjukat és elkötelezettségüket. A módszer Peter Drucker nevéhez fűződik, aki az 1950-es években fektette le az alapjait. Az MBO folyamata általában öt lépésből áll:

  • a szervezeti célok meghatározása,
  • azok lebontása egyéni célokra,
  • a munkavállalók bevonása,
  • a haladás nyomon követése,
  • valamint a teljesítmény értékelése és jutalmazása.

A céloknak SMART-nak kell lenniük, azaz specifikusnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időhöz kötöttnek. Az MBO elősegíti a kommunikációt a vezetés és a munkavállalók között, és javítja a célok összehangolását.

Fontos azonban figyelembe venni a lehetséges hátrányokat is, mint például a minőségi tényezők figyelmen kívül hagyása vagy a túlzott nyomás a célok elérésére.

Összességében az MBO egy hatékony eszköz lehet a szervezeti hatékonyság növelésére, ha megfelelően alkalmazzák.

6) Kutatás és Fejlesztés (K+F):

Az innovációval, termékfejlesztéssel, technológiai fejlesztéssel és kutatással kapcsolatos módszerek. (Innováció, Termékfejlesztés, Műszaki tervezés)

A TRIZ egy szisztematikus problémamegoldó módszertan, amely a találmányok és a technológiai fejlődés mögött rejlő általános elveket és mintázatokat vizsgálja. Ahelyett, hogy a próbálkozásokra és a véletlenre hagyatkozna, a TRIZ eszközöket és módszereket kínál a problémák kreatív és hatékony megoldásához.

A TRIZ alapelvei közé tartozik az ellentmondások azonosítása, a technikai rendszerek evolúciójának törvényei és a találmányi elvek alkalmazása. A TRIZ-t széles körben alkalmazzák a termékfejlesztésben, a technológiai innovációban és a problémamegoldásban.

A Diszruptív innováció egy olyan folyamat, amely során egy új termék vagy szolgáltatás kezdetben egy alacsonyabb kategóriában, vagy egy addig nem létező piacon jelenik meg, majd idővel – gyakran váratlanul – felforgatja a meglévő piacokat és iparágakat.

Nem arról van szó, hogy az új megoldás azonnal jobb lenne a meglévőknél; épp ellenkezőleg, kezdetben gyakran egyszerűbb, olcsóbb és kevésbé kifinomult. A diszruptív innováció lényege, hogy új értéket teremt olyan vevők számára, akik korábban nem fértek hozzá a meglévő megoldásokhoz, vagy akiknek más igényeik vannak.

Gondoljunk csak a mobiltelefonok megjelenésére: kezdetben sokan csak üzleti célra használták, majd idővel teljesen átformálták a kommunikációt és az információhoz való hozzáférést, kiszorítva a vezetékes telefonokat.

A diszruptív innováció nem csupán a technológiáról szól, hanem az üzleti modellekről és a vevői szokásokról is. Képes új piacokat teremteni, és megváltoztatni a játékszabályokat. Ezért a meglévő piaci szereplőknek érdemes odafigyelniük a feltörekvő diszruptív innovációkra, mert azok akár a létezésüket is veszélyeztethetik.

7) IT és Szoftverfejlesztés:

A szoftverfejlesztési módszertanokkal, IT-infrastruktúrával és információs rendszerekkel kapcsolatos módszerek. (Szoftverfejlesztés)

Az agilis módszertanok olyan projektmenedzsment megközelítések, amelyek a rugalmasságra, az iteratív fejlesztésre és a vevői visszajelzésekre összpontosítanak.

Az agilis módszertanok a hagyományos, lineáris projektmenedzsmenttel szemben rövid iterációkban (sprintek) dolgoznak, és folyamatosan alkalmazkodnak a változó követelményekhez.

A Scrum egy népszerű agilis keretrendszer, amely meghatározott szerepeket (pl. Scrum Master, Product Owner), eseményeket (pl. sprint tervezés, napi megbeszélés) és artefaktumokat (pl. termék hátralék, sprint hátralék) tartalmaz.

A Kanban egy másik agilis módszertan, amely a munkafolyamatok vizualizálására és a munkafolyamat korlátozására összpontosít. Az agilis módszertanok segítik a csapatokat a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésben, valamint a vevői elégedettség növelésében.

A HADI ciklus (Hypothesis, Action, Data, Insight) egy gyors tesztelési modell, amely segít a vállalkozásoknak gyorsan kipróbálni új ötleteket és stratégiákat.

  • Az első lépés egy feltételezés felállítása (hypothesis),
  • amit cselekvéssel tesztelünk (action).
  • Az eredményeket adatgyűjtéssel elemezzük (data),
  • majd levonjuk a tanulságokat (insight).

Ez a módszer különösen hasznos a kisvállalkozások számára, mert lehetőséget ad arra, hogy gyorsan reagáljanak a piac változásaira anélkül, hogy nagy kockázatokat vállalnának. A HADI ciklus rugalmasságot és innovációt hoz a mindennapi működésbe.